Jordán Tamás(szerkesztő: Farkas Kati, Rendező: Fehér György)1980 1 Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog, a szellőzködő, lágy melegben tapsikolnak a jázminok, nagy, álmos dzsungel volt a lelkem s háltak az uccán. Rám csapott, amiből eszméltem, nyelvem…

Szent György lovag a sárkányt győzte le, A sárkánynak volt tizenkét feje, A sárkány, mely bennünket porba fú, Ezerfejű és millió karú. Dalokkal őt hiába áltatod, Dologgal őt hiába áltatod, Ő mindig többet követel: Szived. Agyad, véred, mind, mind hozzáviszed! Szent…

Egy kecskére bíztak egy szép fej káposztát.Nem nyúlt hozzá, nehogy a gazdái átkozzák.Hogy küzdött magával, és mit tett legvégül,Elmondom kecskéül! - Mekk!Egyelek meg,de remekkerek!Nem! Hess, becstelen kecskeszellemek!Egyenes jellemekbenneteket elkergetnek!Mekk!De szerfelett…

Hajnali négykor bekiabáltak,ahogy a torkukon kifért,(bár az ablak alatt a fáknakzöld korcsmáiba még alig ért,még nem is ért új fénye a napnak)s mint a bolondok, úgy kacagtak,kurjongattak az ablak alatt vadvigadozásban a kerti rigók. Hajnali négykor e szárnyas égikorhelyek dala…

Bús mogorván ül Petike,           Ha ha ha! Péter és bú! a mennykőbe,           Mi baja? Anyja kémli hű szemekkel -           Jó öreg! Azt gondolja, fiacskája           Tán beteg. "Kell galuska, Peti fiam,           Eszel-e?" "Dehogy…

Tócsába lép a szél füttyent és tovafut, hirtelen megfordul s becsapja a kaput. A tócsa laposan pislant s a lusta fák madaras szájukat hirtelen kinyitják. Összevissza zaj lesz, még a lomb is mormog, épülnek a porban porból kicsi tornyok. Megáll az úton a mókusbarna barát és…

Ne hadd el magad, öregem, bőröd ne bízd kereskedőre, ki elád felhőt az egen s a földön telket vesz belőle. Inkább segít a kutya szőre a teríthető betegen, semhogy magát miértünk törje, aki sorsunktól idegen. Magának rág mind, aki rág, a fogacskák azért fogannak. S mert…

Dicsőséges nagyurak, hát Hogy vagytok? Viszket-e ugy egy kicsit a Nyakatok? Uj divatu nyakravaló Készül most Számotokra... nem cifra, de Jó szoros. Tudjátok-e, mennyit kértünk Titeket, Hogy irántunk emberiek Legyetek, Vegyetek be az emberek Sorába... Rimánkodott a szegény nép, S…

Bartal Kiss Rita bábui "Bábu vagy, nem te lépsz, valaki irányít. Jól vigyázz, mi lesz majd, ha megun és leállít? Elszakad, elszakad a zsinór, és leülsz. Jól teszed, ha talpra állsz, és mielőbb menekülsz. Azt hiszem, nem hiszed, nincs erőd, hogy észre vedd. Nyisd ki a szemed! Bábu vagy, bábu…

                 I.Tizenhatéves voltam; ő mégfiatalabb.- Kisasszony - susogtam az ablaka alatt, -kisasszony, egy csókot, az Isten megáldja.- Nem, nem... - és elpirult, mint a piros mályva. Erre én szomorún lecsüggesztém fejem.- Mit keressek, - mondám - tovább itt e helyen?S el akartam menni.…

Mert, jaj, a nyár, mint lepke röppen és ősszel minden oly riadt, és télen sűrű, lassú ködben dideregnek a nyúlfiak. Tavasz, te cuppanásnyi szikra, ha tappancsod a sárba lép, vidorság száll a kis nyuszikra, s megédesül a sárgarép’. Bajuszt pödörsz a napsugárból, s…

Miből van az ég?Levegőből.Láthatatlan malmaszelet őröl Hajnalban a lisztje piros,délben kék,délutánra kosárban afényesség.

Egy fura, fekete fejűnéma figura, bajszos és kalapos, csipkés-szakállasszárnyas, csizmalábú,mellénymellűbaba,egy sohasemvoltszerzetöltött rám nyelvet,mikor felébredtem -jó vicc, mondhatom,szóltam,mit akar ez aszótlan,nyelvet rámmért öltöget,mért foglalja elszékhelyemet…

Forr a világ bús tengere, ó magyar! Ádáz Erynnis lelke uralkodik,      S a föld lakóit vérbe mártott           Tőre dühös viadalra készti. Egy nap lerontá Prusszia trónusát, A balti partot s Ádria öbleit      Vér festi, s a Cordillerákat           S…

Harminckét éves lettem én - meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem…

Az útszél: csupa pitypang, A bokrok: csupa füttyhang. Rigó fuvoláz; rája tíz Zugból is felcsivog a csíz. Hallgatja még a rest éj Félálmában a kastély, Emelve tornyát álmatag, Mint nyujtózó kart, bár a nap Elönti friss arannyal. A parkban - rőt aranyhal, - Kövér úr…

Ragyogó rügyre ült le most a nap, s nevetve szamárfület mutogat. Madárfi erre eltátja csőrét, hunyorg feléje a nevető rét, s a bárány is csodálkozik. Csoda, hogy nem billen ki száján fogsora. Ragyogó rügyön álldogál a nap, indulni kész, arany fején kalap. Fiatal felhő…

  Zeneszerző: Madarász GáborRúzsa MagdolnaSzövegíró: Rúzsa Magdolna Nézz az égre,Mondd, hogy látod,Fejünk felett csillagzátony...Feküdj hanyatt, egyszer élünkErről többet nem beszélünk. Körbe-körbe, egyre feljebbVeled menni vagy elengedniSzép az arcod, szép a ráncod,Szép az élet nézd, hogy…

   Bolond idő, esős-napos tavasz,kertben, gomblukban kis, szines virágok,az Április egy szerelmes kamasz,telisóhajtja széllel a világot.Belülről úgy feszítik már a gondok,hogy kikapcsolja nadrágján a gombot,s könnyít magán ezüst sliccét kitárván:ragyog az égen szépívű szivárvány.

Szeretném, ha vadalmafa lennék!Terebélyes vadalmafa;S hogy testemből jóllakhatnaMinden éhező kis gyermekÁrnyaimmal betakarva. Szeretném, ha vadalmafa lennékS minden egyes árva gyermek,Ha keserű könnye pereg,Felkeresné s könnyeivelÖntözné meg a tövemet. Szeretném, ha vadalmafa lennék,Mi ha majd…

Ülj ide mellém s nézzük együtt az utat, mely hozzád vezetett. Ne törődj most a kitérőkkel, én is úgy jöttem, ahogy lehetett. Hol van már, aki kérdezett, és hol van már az a felelet, leolvasztotta a Nap a hátamra fagyott teleket. Zötyögtette a szívem, de most szeretem az utat,…

Hivatkozhat-ea Tizenkét pontra az a tucatember,aki pontban tizenkettőkorcsak a saját ebédjével törődött mindig?Illetékes-eGábor Áron rézágyújáról énekelni az,aki nemhogy harminc ezüst pénzért,de már harminc rézgarasért ishajlandó bajtársai felé forgatnia mindenkori ágyúk irányzékát?Lehet-ea márciusi…

  Kúnfajta, nagyszemű legény volt, Kínzottja sok-sok méla vágynak, Csordát őrzött és nekivágott A híres magyar Hortobágynak. Alkonyatok és délibábok Megfogták százszor is a lelkét, De ha virág nőtt a szivében, A csorda-népek lelegelték. Ezerszer gondolt csodaszépet,…

Április, ó, Április, Minden csínyre friss! Faun-bokáju, vad suhanc, Újra itt suhansz! Vásott cigánykereked Porozza a tereket, Repül a szemét, Levegőbe parazsat Hintegetsz és darazsat, Illatot s zenét! Némely ingó és rügyes Ág végére már Küldöd: kússzék az ügyes - Katicabogár, Mint árbócra egy…

Egy szellő felsikolt, apró üvegre léps féllábon elszalad.Ó április, ó április,a nap se süt, nem bomlanaka folyton nedvesorru kis rügyek se méga füttyös ég alatt.

Fürge vizek habosodnak, hegyek, völgyek mosakodnak, törülköznek reggel, este rojtos, bojtos fellegekbe. Március, március, bolyhosodik a cicus. Sütkérezik a domboldal, sütteti hasát a nappal, kamasz szelek fütyörésznek, szikkadoznak az ösvények. - Cinke, cinke, cinege, jön a tavasz,…

Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja : Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt…

Bodzavirágból, bodzavirágbólhullik a, hullik a sárga virágpor. Fönt még a felhők szállnak az égen,bodzafehéren, bodzafehéren. Szállj, szállj, felhő,pamacsos,hullj le, te zápor,aranyos,     hullj le, te zápor,     égi virágpor,égen nyíló bodzavirágból.

Mért mozdul meg bennem még egyszer ily zölden, ily vad zokogással e homályos tavasz? Mért hallom az ágyból a fiatal fákat suttogva beszélni, nyújtózva ropogni           minden éjszaka zárt ablakaim mögött, mint lőporos tornyok vidám robbanását? Mért látom a nőket, az…

Amikor a függönyfelgördüla térben az embereltörpül,figyelmes nézésektöbb-százabehatol a színpadodvába.Ott benn a tüneményeksuhognak,lámpás éjszakábanragyognak,a színek fémessészépülnek,szavakból palotáképülnek.Nem szűnik a játékvarázsa,távozóban…