- Az én időmben, - A mi időnkben: Múltban és mában,a jövendőben. - Tízezer éve. - Tízezer múlva. Mondották, mondjuk s mondják majd újra: volt, vala, lesz, van. Kifogyhatatlan. S elfér e három igealakban.

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,de gondold jól meg,szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.A kancsóba friss vizet hozok be néked,cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,itt nem zavar bennünket senki,görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod. Nagy csönd a csönd, néked…

Komor, mogorva férfiú Volt Orbán, Bár oly vidám hajnal pirult Az orrán. De hisz mogorva ép azért Volt Orbán, Mert oly vidám hajnal pirult Az orrán.  Oka egyébiránt maga Volt Orbán, Hogy oly vidám hajnal pirult Az orrán. Temérdek borfélét ivott Meg Orbán, Vidám hajnal azért pirult Az orrán. 

AZ vagy nekem, mi testnek a kenyérs tavaszi zápor fűszere a földnek,lelkem miattad örök harcban él,mint a fösvény, kit kincse gondja öl meg:csupa gyönyör s boldogság büszke elmém,majd gond: az Idő elvisz, eltemet!Csak az enyém légy! -: néha azt szeretném,majd: A világ hadd lássa kincsemet!Arcod…

Az vagy nekem, mi seggnek a tenyér: hol símogat, hol üt (új gép: alig lelem az ü-betűt); mi szemnek a nap, szájnak a kenyér: mindennapi és szembesüt. Kedélyem így mostanában fanyar, talpam alól az út: kifut. Holott én azt hivém, egy-két kanyar még így-úgy kijut. (Nem…

(FÉRFIAK EGYMÁS KÖZT)  Tudom, apu, a „szép időkben”egyet szeretni volt divatba'.Én öt lányba vagyok szerelmes,legjobb barátom Zsolti, hatba. Neki most eggyel több jutott, demegígéred, hogy nem nevetsz ki?barátommal egy nő miatt, csaknem fogok mindjárt összeveszni!

Pünkösdi királynakFejébe szállt vére,Féltékeny a hatalmára,Azt se tudja, hamarjábaMit csináljon véle. Pünkösdi királynakSok a katonájaMégis nádszál a jogaraPapír koronája,Festett aranypapír koronája. Pünkösdi király mostÜl az orzott kincsen,Neki mindene van,Nekünk semmink sincsenCsak ez az egy…

Talpig fagyban a jegenyék Kék kék kék Szaladj kisfiam a tejért Fehér fehér A birsalmát várva várta Szekrényünkön egy kosárka Sárga sárga Vágóhídön döng a bika Pokoltüzes az orrlika Zsíros-piros Él pedig de mintha halna Barna barna Talán a fehérség szülte A fekete…

1Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,Mindent egészséggel látogató ege,Hosszú úton járókot könnyebbítő szele! 2Te nyitod rózsákot meg illatozásra,Néma fülemile torkát kiáltásra,Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba. 3Néked virágoznak bokrok, szép violák,Folyó vizek, kutak csak néked…

A múltak májusába Eljössz-e még velem? A múltak májusába, Mely csupa szerelem. Az én holt ifjúságom A legszebbik halott, Az én holt ifjúságom Vígan föltámad ott. Az én tűnt édenkertem Csupán neked terem. Az én tűnt édenkertem Az első szerelem!

Egyszer kábé este hatkor, hűs, borongós őszi nap volt,vert avart sodort a nyirkos, őszi szél az útakon,ültem elmerengve hosszan, s látom ám, hogy bent a koszbanhosszú árnyak szárnya moccan fönt az egyik bútoron,fölkavart por, hollóforma ronda, súlyos únalom,s rémisztő volt? hú…

 Fönn az égen ragyogó nap. Csillanó tükrén a tónak, Mint az árnyék, leng a csónak. Mint az árnyék, olyan halkan, Észrevétlen, mondhatatlan Andalító hangulatban. A vad alszik a berekben. Fegyveremmel az ölemben Ringatózom önfeledten. Nézem ezt a szép világot.…

 Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz - idesereglik, ami tovatűnt, a fej lehajlik és lecsüng a kéz. Nézem a hegyek sörényét - homlokod fényét villantja minden levél.…

   Jó volna ilyen édes álmosonráfeküdni egy habszinű felhőreamig az égen lopva átoson.Leejtett kézzel, becsukott szemekkelaludni rajta, lengve ringatózniacélkék este, bíborfényű reggel.Felejtve lenne minden lomha kínálmot súgna illatosan ágyam:vattás-pihés hab, lengő…

Kimentem a ligetbe újra    Hosszacska távollét után, Hogy lássam: fűve, berke, útja    Minő hatással lesz reám. Annak találtam most is, ami,    (Régóta búvom, s eleget), Úgy összeillünk párosan mi:    Kopott ember, kopott liget. Már útja is (kettő viszen ki)…

 Arany János kottalapjai közé „Kimentem a ligetbe újra Hosszacska távollét után, Hogy lássam: füve, berke, útja Minő hatással lesz reám.” Azóta százötven év telt el. Vagy szegett szárnyon elrepült? A „hatás” mára döbbenettel és aggodalommal vegyült. A fülemüle…

Rengeteg kisfiú jár az oviba, aranyosak, nem játszanak velem, mind szerelmes belém, van, amelyik nem belém. Hanem mit tudom én, kibe. Honnan tudjam? Üvöltenek, mint a vadállat, mint a fába szorult fészek, nincs eszük, sokszor nem is tudom, melyikbe legyek szerelmes. Melyikbe nem. Melyik…

Elengednélek,visszahívnálak,nagy vízben vetnék neked ágyats fáradhatatlan tengerészed,kezemmel körülhajóználak.Amerre mennél,mennék utánad.Nyár van,kiköltözöm az ég alászerelmed nomádjának:süssön a nap, mint a végzet –egész testemmelégjek!Erőt az elérhetetlen jövő…

Mi kék Az ég! Mi zöld A föld! Zöld föld felett, kék ég alatt a Hangos pacsírta fütyörész; Dalával a napot kicsalta, A nap rá gyönyörködve néz. Mi kék Az ég! Mi zöld A föld! Zöld a föld, kék az ég, tavasz van... És én oly sült bolond vagyok, Hogy idebenn a szűk szobában Kadenciákat faragok!

 Be kén' jól rendezni Vácot, Odazárni Bonifácot, Szerváciust és Pongrácot... Mert az már szörnyü és galád, Hogy mit művel e szép család... Megszégyenít májust, tavaszt, Fület és lábat megfagyaszt... Összejött egy sokadalom, Hogy halljon egy kis térzenét - Melyről már…

Mint halk csapatban szürke nyest,A hegyre kúszik már az est,S a bokrok alján meglapul:Itt-ott egy-egy halk fény kigyúl,S a vak bozóton átremeg:Lámpák vagy bús állatszellemek?Kék fák közé most jer velem,Hol minden árny és rejtelem,És minden mély törzs mély csoda,Nézd!…

Pesten az emeleten fészkel a nappali hold, önmagát nézegeti, valaki belékarolt - - Vigyázz, vigyázz, rád is eljön a veszedelem: rádnézhet a szerelem gyöngéden s félelmesen.

Mesélj anya, milyen voltam, amikor még kicsi voltam? Az öledbe hogyan bújtam, és tehozzád hogyan szóltam, amikor nem volt beszédem? Honnan tudtad mit kívánok? Megmutattam a kezemmel? Mesélj rólam, Hogy szerettél? Engem is karodba vettél? Meleg tejeddel etettél, akárcsak a…

Két harcsaszájú, picike jószág, Butácska, édes gyerektopán, Tétova, együgyű, - tündéri nesszel Most tipeg átal egy ócska szobán. - Ébred a szívem játékos kedve, Elborít hófehér virágeső. - Amikor látom a kacagásom Hangosan, édesen csapkod elő. Sok régi holmin, szürke…

Mondd, mi sosem lehetünk egyidősek? Akkor se, ha nagyon akarjuk? Akkor se, ha én mindennap növök egy picit, és te már nem nősz tovább? Akkor se, ha holnap én ülök melléd, én mesélek, én fogom a kezed? Nem hiszem! Egyszer, egyetlenegy percig biztosan egyidősek lehetünk.

  Mostantól május van, nemsoká vasárnap,gondoltam költök egy verset a mamámnak.Jól csengő, dallamos rímeket kerítek,megfestem velük a szivárványszíneket.Első az ibolya, aztán a kék,sötét és világos miként az ég.Füvek és levelek festenek zöldet,pitypangok sárgába…

Nekem már régóta tetszik egy bak,bármilyen fapofa, fura alak.Hiába mondják az okosabbak:a szerelem vaka szerelem vak.  Tiltanak tőle, az ingerel csak.ő lesz az apja a gidáimnak ! Bár most egy fúrésszel él ez a bak.A szerelem vak,A szerelem vak.  Ha a sete-suta sztoribosszant…

Három napja szivemenhintázik a szerelem,hintázik a szerelemhárom napja szivemen. Hintán piros szoknya ül,piros szoknya elrepül,fehér pendely penderül,fehér pendely elrepül. Száll a hinta, föl-le száll,meztelen lány rúgkapál,keze, lába, haja száll,nevem után kiabál. Három…

Mikor az uccán átment a kedves, galambok ültek a verebekhez. Mikor gyöngéden járdára lépett, édes bokája derengve fénylett. Mikor a válla picikét rándult, egy kis fiúcska utána bámult. Lebegve lépett - már gyúlt a villany s kedvükre nézték, csodálták vígan. És…

Szirom borzong a fán, lehull; fehérlő illatokkal alkonyul. A hegyről hűvös éj csorog, lépkednek benne lombos fasorok. Megbú a fázós kis meleg, vadgesztenyék gyertyái fénylenek.