Föllázad a víz éjszakacsörömpöl a tél ablakainal a hó s hajnalba márzöld aknára lép a madárKilőtt harckocsik a szikláknapsugár-sorozat ropogemelt fővel és mezítlábszeretőmhöz gyalogolok

Hófoltos még a határ s a dombok oldala. Szunnyadoz még a kökény s galagonya. Alszik még a rengeteg s a kertekben a fák, de nyitogatja fehér szemét a hóvirág. S az ibolya is ébredez a sombokor alatt: költögeti a szelíd napsugarak. Az ibolyatő fölött a sombokor pedig álmában…

Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad, vidám, kamaszfiús szellőkkel jár a fák alatt, s zajong a március. A fázós rügy nem bujt ki még, hálót se sző a pók, de futnak már a kiscsibék, sárgás aranygolyók.

Mondjátok, hova visztek, cimboráim?Rút bordélyba cipeltek, úgy gyanítom.Más ház állhat-e itten, messze túl aSzent gyümölcsösök és tanyák határán,Telve ennyi silány szobával, ággyal?Lám, itt felcicomázott lányok laknak;Gőgösen meredő magas hajéketS vállukon lebegő lepelt viselnek,Érett mellüket el se…

Törjön százegyszer százszor-tört varázs: Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor, Ha hitted, hogy még mindig tartalak S hitted, hogy kell még elbocsáttatás. Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját. Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is, Vedd…

A fák csúcsán, mint vén madár,csüggedten ül a Nap,szárnyait sem próbálja már,se dac, se vad haragnem éleszti hunyó tüzét:a tolla hull, beteg...Kapaszkodva néz szerteszéta téli táj felett. S mint gubbasztó madárseregbújnak össze a fák,alant - de olykor megremeghavas…

   Gyereknek lenni azért rossz,mert igazán sehovánem tartozol.Persze nagyon klassz,hogy derék szüleid vannakés egészen tűrhető testvéreid- ha vannak -mégisnincs semmid, amit magad választottál.Van egy klubunk,Sten meg én vagyunk a klub,de kettőhöz tartozni nem elég.Néha levelet…