Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam őszbe vegyűl már, A tél dere már megüté fejemet. Elhull a virág,…

Ez már az ősz. Itt-ott még egy tücsök, dalt próbál szegény, a füvek között. Szakad a húr, szétfoszlik a vonó - nem nótaszó ez már, de búcsúszó. Ez már az ősz. Borzongva kél a nap. Közelg a rozsdaszínű áradat. Átzúg kertek, erdők, hegyek fölött - elnémul a rigó, el a tücsök. Mily korán jő, mily…

Izzik a sárga tengeri-tábla tűzpiros hajnali fényben. Jön a szél, jár-kel, ijesztő zajt ver a rendek rengetegében. Jönnek a lányok, jól szaporáznak, fújkálnak párafelhőket. Szélverte parton cimbalomhangon sürgönydrót sürgeti őket. Kezükben vessző - kosárban szöllő, kenyérrel ebédre lenne -…

  Mint napsütötte reklám-indián,oly barna most az árnyas Orczy tér.Folt egy fakó dagerrotípián- s csak állsz, ahogy a lábadon kifér.  Az ősz ma, nézd meg, épp bokáig ér.A szeptemberre külön színvilág van:összekutyulva barna és fehér,rumos kóla egy részeg indiánban.

Karóval jöttél, nem virággal,feleseltél a másvilággal,aranyat igértél nagy zsákkalanyádnak és most itt csücsülsz,mint fák tövén a bolondgomba(igy van rád, akinek van, gondja),be vagy zárva a Hét Toronybaés már sohasem menekülsz. Tejfoggal kőbe mért haraptál?Mért siettél, ha elmaradtál?Miért nem…

Vége van a nyárnak,hűvös szelek járnak,nagy bánata van acinegemadárnak.Szeretne elmenni,ő is útra kelni.De cipőt az árvasehol se tud venni.Kapkod fűhöz-fához,szalad a vargához,fűzfahegyen lakóVarjú Varga Pálhoz.Azt mondja a varga,nem ér ő most arra,mert ő most a csizmátnagy uraknak varrja.Darunak,…

Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem. Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara, Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. És…

Gyűjteni szoktam, például levél. (Fa.) (Ősszel.)Gesztenye. (Vad!) (Szintén ősz.)Bármi plüss.Gyűjtök dobozokat a babáknak, matrica, kavics (laposakat), kindertojásbelső alkatrészek, mindenféle kincs.Bogárból nincs.Se lepke, se bélyeg, se szalvetta.Jó, akkor VÉTA, és cserélek is.Páratlan…

Egy pormacska, s egy poregér,s egy porabbnál porabbporeb– Három Igazi Nyüszögér –él minálunk, és megél,lakja a lakás-zugokat, zugolyokat,belakminden sarkot és sutot,minden zeget és zugot,mert beférmindenüvé ahonnankifér;Él hát ágy alatt, asztal alatt,szekrény sarkában és szekrény alatt.ÉlÉs zenélA…

 Jön az ősz, jönnek az őszi nagy alvások!sűrű borzongások, hosszú ásítások,melyektől a szív is megleng, mint a levél –Hályogos az ablak, finom párájáraszerelmese nevét irkálja a lánykas ásít hozzá, hogy majd’ beleomlik szegény.Ásít jó anyja is; künn az istállóba’a gazda is lova farára borulva.Hátra…

Hogyha most elindulok,aztán balra fordulok,egy kis útig, titkos útiglábujjhegyen eljutok.Egyik oldalt házak háta,fal a másik oldalon,és a lombok zöld szakállaátömlik a kőfalon.Nem jár erre senki, senki,csak talán a Nem-tudom-ki,az is akkor, hogyha kell,kézenfogva Senkivel.Messze innen…

Gyönge fuvallat a tóba zilál, fények gyöngysora lebben. Sóhajom, árva madár-pihe, száll s elpihen édes öledben. Tárt kebelemben reszket a kóc: érted szenved a Jancsi bohóc. Szép szemeidtől vérzik az ég, sok sebe csillagos ösvény. Egy hajfürtöd nékem elég, sok sebemet bekötözném. Hull a fürészpor,…

Hipp-hopp itt vagyok, azt eszem, amit kapok. Ha nem kapok: csip-csirip! koldulgatok egy kicsit: morzsát, maradék kenyeret, megrakom jól a begyemet.

Az alkony oson már fák lombja alól, a nyár hegedűjén ősz bánata szól. Fák lombja alól táncolva az ősz jön, s a rőt koszorút megrázza a törzsön. Táncolva az ősz jön, s mint felleg a hegyre, vállamra borulnak az ősz, meg az este. Az ősz, meg az este.   http://mek.oszk.hu/00700/00709/html/enek.htm

Eső esik. Fölszárad. Nap süt. Ló nyerít. Nézd a világ apró rebbenéseit. Egy műhely mélyén lámpa ég, macska nyávog, vihogva varrnak felhőskörmü lányok. Uborkát esznek. Harsan. S csattog az olló. Felejtik, hogy hétfő s kedd oly hasonló. A sarkon túl egy illatszerárus árul, a hitvesét is ismerem…

Hol volt,hol nem,messze, messze,volt egy öreg ház padlásánvalahol két egerecske.Egyik neve Zurrogi,másik neve Zürrögi.Igen szellős volt a padlás,s huzatos padláson nem jó,nem az alvás,Hát az a két kisegérszemét nem hunyta le éjjel,sétált a padláson széjjel,sétált hosszába-keresztbe,a tetőn át égre…

Az erdőből egy levelet hozott a posta reggel, egy száraz tölgyfa-levelet, néhány sor zöld szöveggel. az állt rajta, hogy eljött az ősz, a nyáridőnek vége, most már a néma télre vár az erdő és vidéke. A mackó barlangjába bújt, elköltöztek a fecskék, a tisztásokon zöld füvét lerágták mind a…

Ez az utca budai.Jól lehet itt játszani.Vannak nála nagyobb utcák,a mi utcánk bátyjai.Ez az utca budai,budai,vannak nála kisebb utcák,a mi utcánk hugai.Hugai, bátyjai –gyerünk gyorsan játszani. http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/NEMESNAGY/nemesnagy00309_tart.html

Mit tegyen egy angol bárd ha gyötri őt az angol nátha hátra dincsen bás tehát iddom kell egy forró bézes bézes gyógyteát bert a dátha well well well csak dem búlik el el el Orrom fúvom torkom krákog szép eblékek széttört álbok aggyi binden föltolul verset költök teám bellett angolul verset költök…

Elsuhogott az a füttyös sárgarigó délre. Sárgul az árva diófa zöld terebélye. Levelek lengnek, akár a színarany rigó-szárnyak, elszállnak ők is a szélben puszta határnak. Áll a diófa, és érett kincsei válnak tőle: szellő ha bántja az ágat, buknak a földre. Szaporább kopogás, csörgés támad, ha jön…

Ki lakik a dióhéjban? Nem lakhat ott bárki, Csak Dióbél bácsi. Ha rácsapsz a dióhéjra Kinyílik a csontkapuja És cammogva előmászik Vén Dióbél bácsi- Csak a szádat Tátsd ki!

Üzent az ősz egy hervadt falevéllel, Az ablakon bedobta tegnap éjjel. Ó furcsa ákombákom! Még meddig élem világom? Kisasszony napján búcsúzik a fecske, Elszállt a nyár és elszállt a szerencse. Üres a fecskefészek Már én sem fütyörészek. Az ablakomban fázó, bús virágok, A háztetőn a pék…

Reggel iskolába menetfelhőt szedek, eszegetek. Ködnek hívják, ül vastagonaz utcákon, az ágakon. Mindenütt porzik, mint a por,bolyhos, mint a vattacukor. Hozzá mindenfélét falok:sok köddel meszelt ablakot, ködös fákat, ködös tetőtés ködös madáretetőt, ködkrumplipürével rakottvillanydrótot…

 Ősz van, a régi, a tavalyi őszs e furcsa ősz egészen megbüvölt.Tetszik nekem. Szétnézek, látom aroppant hervadást, de nem keserít,és nem bánom, hol végzem utamat.Nem értem a világot; azt hiszem,nincs célja; – mért is volna? – és amiértelmet magam képzelek belé,sose több, mint maga a létezés.Ősz…

Őszi éjjelizzik a galagonyaizzik a galagonya        ruhája.     Zúg a tüske,szél szalad ide-oda,reszket a galagonya        magába.     Hogyha a Hold rá        fátylat ereszt:     lánnyá válik,        sírni kezd.     Őszi éjjelizzik a galagonyaizzik a galagonya        ruhája. A videó a CImbora…

Arany-alapra festeném arannyal,és olyan lenne, mint egy cukros angyal,aranyruhájú és aranyszemű.És búsan búgna édes-lanyha teste,mint egy nemes és ódon hegedű.Lefesteném őt korareggel, este,az ágyba, hogy fehéren gömbölyül,kék árnyait a szemei körül,s a kandalló mellett, mint puha macskáthuncut…

Párisba tegnap beszökött az Ősz.Szent Mihály útján suhant nesztelenKánikulában, halk lombok alattS találkozott velem.Ballagtam éppen a Szajna feléS égtek lelkemben kis rőzse-dalok.Füstösek, furcsák, búsak, bíborakArról, hogy meghalok.Elért az Ősz és sugott valamit,Szent Mihály útja beleremegett,Züm,…

A mécsvirág kinyíliks a húnyó láthatárnakkönyörg a napraforgó;a tücskök már riszálnak,odvában dong a dongós álmos kedvét a bársonyestében égre írtaegy röppenő pacsirta;s ott messzebb, kint a réten,a permeteg sötétbenborzong a félreugrónyulak nyomán a fűszál,a nyír ezüstös ingbenimmár avarban…

 Ez még nem ősz. A táncoló sugárban,Mely e mosolygó hervadáson reszketBearanyozva sírhantot, keresztet,Ó, annyi élet, annyi ifjúság van.Úgy érzi lelkem: lüktet itt a nyár mégE fénypompától tündöklő színekben,Csak haldokolva, egyre csöndesebben -És én is mintha még csókokra várnék.És holnap, holnap…

(A jubiláló Tersánszkynak)  Úgy volna jó a törvény, úgy egyforma hatályú,ha akként gyártódnánk, mi emberek,akár a vályog, mit a vályubilliószám is egyformára vet.   De hát ezt nem lehet   Ahány szív, annyi akarat.   S rég nem vagyunkcsupán agyag s anyag!  Pontos leszek, mint mindig az iró,ha a…