Reggel nem látszanak a fák,olyan sűrű a köd.S köd fekszi meg az éjszakák,csillagot a vidék fölött.Mintha a világűrben járnék,lábamnál a tejút remeg.Elmaradt hű kutyám, az árnyék,szemem se tudja, hol megyek.Csak szívem tud eligazodni,a szív mindig hazatalál,ahogy a lég milliónyiútján a költöző…

 Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új, meg ép, Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! - S rászórni szórva mindent, ami szép. Dalolna forró láng az égig róla S kezén fogná mindenki…

János már majdnem olyan magas mint én. Együtt megyünk az esti térre. Patyolat-prém alatt a város. Vastag hó mindenütt. Jó ragadós. Ülő embert szobrászkodunk a padra s dobáljuk egymást… Ázott kesztyüsen állítok be az Astoriába.   Barátom…

Az őszutói barna alkonyat Halkan piheg a pelyhező havon. Vállamra érzem szép, meleg nyakad És messzi csókod itt az ajkamon. Hideg vonyít, agyonmart arcomat Forró öledre mégse hajthatom. Be messze vagy még! Bús az alkonyat, Lágy hópihékbe hull a bánatom.

A Nagykörúton szalad a szél, bárki beszél, ő belebeszél, Belepofázik, belemorog, belenevetgél, belezokog, Belehuhog vagy beletütül, ha fütyörészel, belefütyül, Bárcsak akadna jó úti cél! sóhajt a kócos körúti szél, Karodba karol, tovacibál, kalapot lop a Nyugatinál,…

Létem ha végleg lemerűltki imád tücsök-hegedűt?Lángot ki lehel deres ágra?Ki feszül föl a szivárványra?Lágy hantu mezővé a szikla-csípőket ki öleli sírva?Ki becéz falban megeredthajakat, verőereket?S dúlt hiteknek kicsoda állítkáromkodásból katedrálist?Létem ha végleg…

Eljött már november didergő hónapja,      Hideg szele a fák ágait megcsapja. Meghalva elhullnak a sárga levelek,      Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek. Az ajtónál álló télnek hideg zúzza      A zőld ligeteket s mezőket megnyúzza. Hideg esső csorog, csepeg…