Tort ülök az elillant évekSzőlőhegyén s vidáman buggyanTorkomon a szüreti ének.Ónos, csapó esőben ázomS vörös-kék szőlőlevelekkelHajló fejem megkoronázom.Nézem a tépett venyigéket,Hajtogatom részeg korsómatS lassan, gőggel magasra lépek.A csúcson majd talán…

 Száraz ágon, hallgató ajakkal Meddig ültök, csüggedt madarak? Nincs talán még elfeledve a dal, Melyre egykor tanitottalak?! Vagy ha elmult s többé vissza nem jő A vig ének s régi kedvetek: Legyen a dal fájdalmas, merengő, Fiaim, csak énekeljetek! Nagy vihar volt. Feldult…

Az a fontos, hogy megtaláld önmagadat, mondja István bácsi, a pszichológus. Ennyit én is tudok, azt mondja meg, hogy hol keressem.

I.Most sírok. Itthagyott anyu.Sírok és nem törlöm le a könnyemet…Hadd lássák, hogy én most szenvedek!És hiába dobják ide a labdátNem gurítom vissza…Nem lehet.Itt fogok ülni a széken estigS a mesét se hallgatom.Úgyse tetszik!  IISírok.És csak a nagy, fehér ajtót nézemAhol…

Bámulom hogy indulHogy száll lefeleEmitt is amott isA fa levele Mint az új pillangóIjedez, habozMint a ballerínaFordul, hajladoz Mint a szökött csillagRézsút úgy inalMint hó hull decemberLágy álmaival Ezüst napsütésbenHavaz az aranyBoldog az én szívemVagy boldogtalan? A veréb,…

Dióverőfény, Rezgőnyárfaidegösszeroppanása.Sisakból makk, emberfej pottyan.Hitfogyatkozás játszik napommal.Koppanás, csönd: ez lett a ritmus.Mezőn új csaták csontja virít most.Győzelem?! Harminc ezüsttel győztek!Énekelem hát: júdás idő ez,s úgy meredek a kereszt…

Hűvös arany szél lobog, leülnek a vándorok. Kamra mélyén egér rág, aranylik fenn a faág. Minden aranysárga itt, csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri, hát lengeti a tengeri.