Dióverőfény, Rezgőnyárfa
idegösszeroppanása.
Sisakból makk, emberfej pottyan.
Hitfogyatkozás játszik napommal.
Koppanás, csönd: ez lett a ritmus.
Mezőn új csaták csontja virít most.
Győzelem?! Harminc ezüsttel győztek!
Énekelem hát: júdás idő ez,
s úgy meredek a kereszt fiára,
kiroppan bogyószemem világa.
Csoda nincs! Lám, a sós vér is felforr:
tréningezik velem a terror,
ördögszekerek után köttet,
csúfolja testemmel a Földet.
Fogadna fiának is: ha élve
törhet az idő kerekébe.
De alku sincs! hát hosszú hajammal
söpreti avar forradalmam.
Süvíts, süketíts Hatalmi Lárma,
véníts Hetvenhét Tornyodba zárva:
ellened én, Ember az őszben,
immár halálig levetkőztem.
Adhin Persaud-nak