Reggel nem látszanak a fák,olyan sűrű a köd.S köd fekszi meg az éjszakák,csillagot a vidék fölött.Mintha a világűrben járnék,lábamnál a tejút remeg.Elmaradt hű kutyám, az árnyék,szemem se tudja, hol megyek.Csak szívem tud eligazodni,a szív mindig hazatalál,ahogy a lég milliónyiútján a költöző…
December 2. - Simon István: Decemberi ködben