Hétfőn hú, nagy az én haragom
azt, aki bosszant, megharapom.
Kedden a kedvem pont közepes,
se jó, se rossz, mint a krumplileves.
Szerdán szépen szót fogadok,
intelligensen bólogatok.
Csütörtökönként úgy alakul,
hogy csínyeket csinálok csintalanul.
Pénteken egy pukkancs vagyok én,
dacosabb, mint a saját kisöcsém.
Szombaton szeppent vagyok és szende,
semmi komiszság nem jut eszembe.
Vasárnap aztán verekedek,
visítok, amíg berekedek,
vigadok duhajul, végtére
mi másra való a hétvége?