Szeszélyes, bús ajándékE rímes, furcsa játék,Oh, zokog, bár negédes -Fogadd szivedbe édes! Mert csupa szívbevert sebVérszínezi e versetMint halvány őszirózsaSzirmát az őszi rozsda. De lásd, egyebem nincsen,Se birtokom, se kincsem,Nem adhatok tenékedCsak ily borús zenéket. Szebb volna büszke…

Csengő-bongó versikével Hát köszöntsük a nyarat, Amely eljött, amely itt van, Utcáinkban, házainkban, S most már végre itt marad Nem a március van mostan, Nem van most az április, Amit hőben most mi élünk, Megirigyelheti tőlünk Szicilia, Kápri is. Mostan érik a cseresznye,…

Mint halk csapatban szürke nyest,A hegyre kúszik már az est,S a bokrok alján meglapul:Itt-ott egy-egy halk fény kigyúl,S a vak bozóton átremeg:Lámpák vagy bús állatszellemek?Kék fák közé most jer velem,Hol minden árny és rejtelem,És minden mély törzs mély csoda,Nézd!…

Az útszél: csupa pitypang, A bokrok: csupa füttyhang. Rigó fuvoláz; rája tíz Zugból is felcsivog a csíz. Hallgatja még a rest éj Félálmában a kastély, Emelve tornyát álmatag, Mint nyujtózó kart, bár a nap Elönti friss arannyal. A parkban - rőt aranyhal, - Kövér úr…

Április, ó, Április, Minden csínyre friss! Faun-bokáju, vad suhanc, Újra itt suhansz! Vásott cigánykereked Porozza a tereket, Repül a szemét, Levegőbe parazsat Hintegetsz és darazsat, Illatot s zenét! Némely ingó és rügyes Ág végére már Küldöd: kússzék az ügyes - Katicabogár, Mint árbócra egy…

Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja : Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt…

Előttünk már hamvassá vált az út, És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti…

Állok az ablak mellett éjszaka, S a mérhetetlen messzeségen át Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd Távol csillag remegő sugarát. Billió mérföldekről jött e fény, Jött a jeges, fekete és kopár Terek sötétjén lankadatlanul, S ki tudja, mennyi ezredéve már. Egy égi üzenet,…

Én szép ifjuságom Sárgul hervadozva, Ülök már a sutban Lomhán darvadozva - Ilyen vagyok én már, Fanyar, csöndes, fáradt, Így szeress, ha kellek, Nem járok utánad! Jó volt, hiszen jó volt Fiatalnak lenni, Kényesbús fejemnek Nők keblén pihenni, Víg, ravasz hunyással Lesni alattomba, Játszik-e…