Az alkony oson már fák lombja alól, a nyár hegedűjén ősz bánata szól. Fák lombja alól táncolva az ősz jön, s a rőt koszorút megrázza a törzsön. Táncolva az ősz jön, s mint felleg a hegyre, vállamra borulnak az ősz, meg az este. Az ősz, meg az este.   http://mek.oszk.hu/00700/00709/html/enek.htm

Sötét szemem az éjbe réved,Köszöntelek, dús álmú élet!Ott künn a rózsák násza van ma: Az örök vágynak diadalma! Az éj szerelme szerteárad,Mámor ölébe hull a bánat,Halk dal száll, száll, erőre kapvaÉs szilajan törtet az agyba. S a szentiváni boldog éjjelSzűz fátylát oldja, bontja széjjel,S én…

Az évek jöttek, mentek, elmaradtálEmlékeimből lassan, elfakultArcképed a szívemben, elmosódottA vállaidnak íve, elsuhantA hangod és én nem mentem utánadAz élet egyre mélyebb erdejében.Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,Ma már nem reszketek tekintetedre,Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,Hogy…

Milyen volt szőkesége, nem tudom már,De azt tudom, hogy szőkék a mezők,Ha dús kalásszal jő a sárguló nyárS e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már,De ha kinyílnak ősszel az egek,A szeptemberi bágyadt búcsuzónálSzeme színére visszarévedek. Milyen volt hangja selyme, sem…

A múltak májusába Eljössz-e még velem? A múltak májusába, Mely csupa szerelem. Az én holt ifjúságom A legszebbik halott, Az én holt ifjúságom Vígan föltámad ott. Az én tűnt édenkertem Csupán neked terem. Az én tűnt édenkertem Az első szerelem!

Szent György lovag a sárkányt győzte le, A sárkánynak volt tizenkét feje, A sárkány, mely bennünket porba fú, Ezerfejű és millió karú. Dalokkal őt hiába áltatod, Dologgal őt hiába áltatod, Ő mindig többet követel: Szived. Agyad, véred, mind, mind hozzáviszed! Szent…

 Egész szerelmem annyi volt csak: Hogy láttalak, szemedbe néztem, Egy mosolygásod volt csak minden, De nekem elég volt egészen. És én úgy őrzöm e mosolygást, Miként a napsugárt a tenger, Elrejtve mélyen, szomorúan És - végtelen nagy szerelemmel.