Szép vers minden napra

Április 17, - KFT: Bábu vagy

2017/04/17. - írta: takacsvera46

fejek.jpgBartal Kiss Rita bábui

"Bábu vagy, nem te lépsz,
valaki irányít.
Jól vigyázz, mi lesz majd,
ha megun és leállít?
Elszakad, elszakad
a zsinór, és leülsz.
Jól teszed, ha talpra állsz,
és mielőbb menekülsz.

Azt hiszem, nem hiszed,
nincs erőd, hogy észre vedd.
Nyisd ki a szemed!
Bábu vagy, bábu vagy,
valaki elvakít.
Bábu vagy, úgy mozogsz,
ahogy ő irányít.

Elszakad, elszakad
a zsinór, és leülsz.
Jól teszed, ha talpra állsz,
és mielőbb menekülsz.
Azt hiszem, nem hiszed,
nincs erőd, hogy észre vedd."
Nyisd ki a szemed!"

Címkék: KFT
Szólj hozzá!

Április 16. - Gárdonyi Géza: Tizenhat éves voltam

2017/04/16. - írta: takacsvera46

wp_20160418_002.jpg                 I.
Tizenhatéves voltam; ő mégfiatalabb.
- Kisasszony - susogtam az ablaka alatt, -
kisasszony, egy csókot, az Isten megáldja.
- Nem, nem... - és elpirult, mint a piros mályva.

Erre én szomorún lecsüggesztém fejem.
- Mit keressek, - mondám - tovább itt e helyen?
S el akartam menni. Megfogta kezemet.
- Várjon hát még... várjon, - halkan így rebegett.


                        II.

Tizenhatéves voltam. Ő mégfiatalabb.
"Örzsikém, - susogtam az ablaka alatt,
én édes Örzsikém, megkérem kezedet,
feleségem léssz-e?" Igent integetett.

Másnap felöltöztem komoly feketébe,
úgy mentem szorongva az apja elébe.
"Odadnám lányomat, - szólott ő szívesen, -
de még fiatalok vagytok mindaketten."

Váratlan csapás volt rám ez a felelet.
Szívem vad fájdalmak körme közt remegett.
Este a kertjükbe ballagtam csendesen
és ott Örzsikével sírtunk keservesen.

Címkék: GÁRDONYI GÉZA
Szólj hozzá!

Április 15. - Varró Dániel: Nyúl tavaszi éneke

2017/04/15. - írta: takacsvera46

dscn9613.JPG

Mert, jaj, a nyár, mint lepke röppen
és ősszel minden oly riadt,
és télen sűrű, lassú ködben
dideregnek a nyúlfiak.

Tavasz, te cuppanásnyi szikra,
ha tappancsod a sárba lép,
vidorság száll a kis nyuszikra,
s megédesül a sárgarép’.

Bajuszt pödörsz a napsugárból,
s ugrálsz, mint gyönge, lenge nyúl.
Ó, jaj, tavasszal szép a zápor
és sokkal később alkonyul.

Címkék: VARRÓ DÁNIEL
Szólj hozzá!

Április 13. - Horgas Béla: Nylevöltögető

2017/04/13. - írta: takacsvera46

lada17.JPG

Egy fura,
fekete fejű
néma figura,
bajszos és kalapos,
csipkés-szakállas
szárnyas,
csizmalábú,
mellénymellű
baba,
egy sohasemvolt
szerzet
öltött rám nyelvet,
mikor felébredtem -
jó vicc, mondhatom,
szóltam,
mit akar ez a
szótlan,
nyelvet rám
mért öltöget,
mért foglalja el
székhelyemet –

te fura,
fekete fejű
néma figura,
bajszos és kalapos
szárnyas,
csipkeszakállas
nyelvöltögető,
mondtam,
álmomban
illene lenned,
ne légy
lehetetlen,
ez illetlenség,
nyelvet ölteni
ébren,
ülni idegen
széken,
nem való –
hiábavaló
szemed
meresztened,
szakállad, szárnyad,
csizmalábad
visszaküldöm
az éjszakának,
szóltam,
de nem mozdult
a szótlan,
fekete fejű,
fura,
néma figura,
csak ült,
csak öltött,
feketedett,
elfoglalta
székhelyemet,
megzavarta
beszédemet,
azt se tudom,
hogyan mondjam,
itt van most is
a nyomomban,
nyelvet ölt
és nem beszél,
nem való
és mégis él,
jó vicc, szólok,
mondhatom,
mit akar
ez a fura,
fekete fejű
néma figura?

Címkék: HORGAS BÉLA
Szólj hozzá!

Április 12. - Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz II.

2017/04/12. - írta: takacsvera46

15259612_10154742845404872_5524304869792871033_o.jpg

Forr a világ bús tengere, ó magyar!
Ádáz Erynnis lelke uralkodik,
     S a föld lakóit vérbe mártott
          Tőre dühös viadalra készti.

Egy nap lerontá Prusszia trónusát,
A balti partot s Ádria öbleit
     Vér festi, s a Cordillerákat
          S Haemusokat zivatar borítja.

Fegyvert kiáltnak Baktra vidékei,
A Dardanellák bércei dörgenek,
     A népek érckorláti dőlnek,
          S a zabolák s kötelek szakadnak.

Te Títusoddal hajdani őseid
Várába gyűltél, hogy lebegő hajónk
     A bölcs tanács s kormány figyelmén
          Állni-tudó legyen a habok közt.

Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet!
Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély,
     Nem félek. A kürt harsogását,
          A nyihogó paripák szökését

Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem
Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.
     Ez tette Rómát föld urává,
          Ez Marathont s Budavárt hiressé.

Szólj hozzá!

Április 11. - József Attila: Születésnapomra

2017/04/11. - írta: takacsvera46

ja.jpg

Harminckét éves lettem én -
meglepetés e költemény
csecse
becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.

De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért
a „Nincsen apám” versemért,
a hont
kivont

szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:

„Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén” -
gagyog
s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj -

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!

Címkék: JÓZSEF ATTILA
Szólj hozzá!

Április 10. - Tóth Árpád: Áprilisi capricio

2017/04/10. - írta: takacsvera46

pitypang.JPG

Az útszél: csupa pitypang,
A bokrok: csupa füttyhang.

Rigó fuvoláz; rája tíz
Zugból is felcsivog a csíz.

Hallgatja még a rest éj
Félálmában a kastély,

Emelve tornyát álmatag,
Mint nyujtózó kart, bár a nap

Elönti friss arannyal.
A parkban - rőt aranyhal, -

Kövér úr sétál lebegő
Hassal az édes levegő

Árjában, sportruhája
Most szelídség csuhája,

Mert még nem kezdi üzletét
És tőzsdetippektől setét

Agyában a mohóság
Helyett valami jóság

Zsendül, mint egy kis korai
Tavaszi virág szirmai,

Melyek, sajnos, lehullnak,
Ha majd e drága úrnak

Súlya alatt új és remek
Autója bőgve megremeg...

Ó, áprilisi út-szél,
Tréfás, arcomba fútt szél,

Rügyecskék, zöldacél-rugók,
Ó, fuvolás aranyrigók,

Ó, csermelyhangú csízek,
Illatok, édes ízek,

De jó most elfeledni, hogy
Az élet rút és vad dolog,

Hogy itt, amennyi arc van,
Megannyi csúnya harc van,

S hogy botrány lenne, ajajaj,
Micsoda cifra, szörnyü baj,

Ha most, annak jeléűl,
Hogy tavasszal megbékűl

Szegénység, bánat, szenvedés,
Belépnék e szép kertbe, és

- Áprilisi merénylő, -
A hájas úrnak fénylő

Búbjára rábökném szelíd
Öklöm vidám barackjait...

Címkék: TÓTH ÁRPÁD
Szólj hozzá!

Április 9. - Radnóti Miklós: Április

2017/04/09. - írta: takacsvera46

tavasz.jpg

Ragyogó rügyre ült le most a nap,
s nevetve szamárfület mutogat.
Madárfi erre eltátja csőrét,
hunyorg feléje a nevető rét,
s a bárány is csodálkozik. Csoda,
hogy nem billen ki száján fogsora.

Ragyogó rügyön álldogál a nap,
indulni kész, arany fején kalap.
Fiatal felhő bontja fönt övét,
s langyos kis esőt csorgat szerteszét,
a rügy kibomlik tőle és a nap
pörögve hull le és továbbszalad.

Szólj hozzá!

Április 8. - Rúzsa Magdi: Április

2017/04/08. - írta: takacsvera46

 

Zeneszerző: Madarász Gábor
Rúzsa Magdolna
Szövegíró: Rúzsa Magdolna

Nézz az égre,
Mondd, hogy látod,
Fejünk felett csillagzátony...
Feküdj hanyatt, egyszer élünk
Erről többet nem beszélünk.

Körbe-körbe, egyre feljebb
Veled menni vagy elengedni
Szép az arcod, szép a ráncod,
Szép az élet nézd, hogy táncol...

Várlak, s ha majd húsz év múlva látlak,
Lehet, hogy ugyanúgy megkívánlak,
Mint április elején,
Április elején várlak, s ha majd húsz év múlva látlak,
Lehet, hogy ugyanúgy megkívánlak,
Mint április elején...

Lassan lépkedj, utolérlek,
Hajolj közel, már nem félek,
Már nem félek...
Kék szemedben, én egyedül,
Gyereklelkem veled serdül,
Veled serdül...

Várlak, s ha majd húsz év múlva látlak,
Lehet, hogy ugyanúgy megkívánlak,
Mint április elején,
Április elején várlak, s ha majd húsz év múlva látlak,
Lehet, hogy ugyanúgy megkívánlak,
Mint április elején...

Maradj így most...
Maradj így most jó
Maradj így most jó
Édes minden szó

Várlak, s ha majd húsz év múlva látlak,
Lehet, hogy ugyanúgy megkívánlak,
Mint április elején,
Április elején várlak, s ha majd húsz év múlva látlak,
Lehet, hogy ugyanúgy megkívánlak,
Mint április elején...

Szólj hozzá!

Április 6. - József Attila: Szeretném ha vadalmafa

2017/04/06. - írta: takacsvera46

kecske_ho_061.jpg

Szeretném, ha vadalmafa lennék!
Terebélyes vadalmafa;
S hogy testemből jóllakhatna
Minden éhező kis gyermek
Árnyaimmal betakarva.
Szeretném, ha vadalmafa lennék
S minden egyes árva gyermek,
Ha keserű könnye pereg,
Felkeresné s könnyeivel
Öntözné meg a tövemet.
Szeretném, ha vadalmafa lennék,
Mi ha majd egykor kiszárad
És a tél apó kivágat,
Lángjaival felszárítná
Könnyeit a bús árváknak.
S ha csakugyan vadalmafa lennék,
Volna öröm a földön és
Sehol semmi bú, szenvedés
S a mosolygó fejeket nem
Bántaná az elköltözés.

Címkék: JÓZSEF ATTILA
Szólj hozzá!